Home » Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiájának bemutatása

Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiájának bemutatása

Fenntartható fejlődés

Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiájának bemutatása

EU Sustainable Development Strategy(pdf)

Bevezetés

A fenntartható fejlődés alapvető célkitűzésként jelenik meg az EU jelenlegi Szerződéseiben. Az Unió jövendő Alkotmányának kidolgozása során ugyan nézeteltérések mutatkoztak ebben a kérdésben, de többek között a civilek nyomásának köszönhetően, a fenntartható fejlődés célkitűzése továbbra is szerepel a célkitűzések között szerződéseket egyesítő Alkotmányban.

2001 júniusában az Európai Tanács Göteborgban elfogadta a Bizottság által készített Fenntartható Fejlődés Stratégiát, amely ahogy a Tanács rámutat, egy harmadik dimenziót ad a Lisszaboni folyamatnak. Sajnos ez figyelmen kívül hagyja azt a felismerést, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések és problémák összefonódnak és nem lehetséges őket egymással gyakorta ellentmondó külön stratégiákban, külön prioritásrendszerek mellett kezelni.

Az EU fenntartható fejlődés stratégiájának rövid értékelése

A Stratégia egyértelműen leszögezi, hogy a Lisszaboni folyamat politikai célkitűzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak “a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági növekedésre több és jobb munkahellyel és szociális kohézióval”. Ez alapján a Stratégia megállapítja, hogy “a gazdasági növekedésnek, társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia”.

Sajnálatos módon azonban a gazdasági növekedés mindeddig a környezeti ártalmak növekedésével járt, a hatékonyabb technológiák környezeti nyomást mérséklő hatását pedig túlszárnyalta a fogyasztás növekedése, illetve a problémák átterhelése a környezet különböző jellemzői között. A Stratégia azonban nem fogalmaz meg programot arra nézvést, hogy ezen negatív hatásokat miként lehet csökkenteni, és végül megszüntetni. Így a Stratégia jövőképe összességében a hagyományos és környezetromboló társadalmi-gazdasági rendszer apróbb javítgatásaiban látja a megoldást, de a szükséges és valós változásokra nem nyújt alternatívát. Ez fogalmazódik meg abban a megállapításban is, hogy bár a gyakorlat megkívánja, hogy a “gazdasági növekedés támogassa a társadalmi haladást és tisztelje a környezetet”, ugyanakkor a “szociális politikának a gazdasági teljesítményt kell támogatnia és a környezeti politikának költséghatékonynak kell lennie”. Ezáltal a gazdaság fejlődése lett újfent a cél, a fenntartható fejlődés elveivel teljes ellentétben.

A fenntartható fejlődés ugyanakkor megkívánja a holisztikus megközelítés alkalmazását is, hiszen a gazdasági, környezeti és társadalmi kérdések összekapcsolódnak, és ha nem az okok, az összefüggések figyelembe vételével alkalmazunk megoldásokat, az csupán a problémák átterhelését okozza, de nem a végső megoldását. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a Stratégia kisszámú problémára koncentráljon, amelyek komoly vagy visszafordíthatatlan veszélyeket jelentenek a jövőbeli jólétre nézve. Ezek alapján a legfőbb veszélyeket a következőkben állapítja meg:

Globális felmelegedés
Új antibiotikum rezisztens kórokozó törzsek megjelenése
Számos veszélyes kémiai anyag hosszú távú hatásai
Élelmiszerbiztonság veszélyek
Szegénység
Öregedő társadalom
Biodiverzitás csökkenése
A GDP-nél gyorsabban növekvő hulladékmennyiség
Talajpusztulás
Közlekedési dugók
Regionális különbségek

Láthatóan a veszélyek meghatározásánál nem vizsgálták meg az ok-okozati összefüggéseket, azok mintha véletlenszerűen lennének kiválogatva és ilyen logikában már magukban hordozzák a csővégi megoldások egyedüli lehetőségét. Ezen felszíni problémák és a termelési és fogyasztási mintázatok, valamint az intézményrendszer közti összefüggések nincsenek feltárva, mint ahogy a mélyebben rejlő okokat, amelyek az értékrendben, a kultúrában, a rendelkezésre álló tudásban és társadalmi szabályrendszerekben keresendőek sem vették figyelembe. Mindezek alapján pedig valós hatást a fenntarthatóság irányában elérni nem lehet.

A Stratégia megfogalmaz néhány javaslatot az előrelépés érdekében, amelyek ugyan a legtöbb esetben valóban kívánatosak, de a tagországokra nézve semmilyen kötelező érvénnyel nem bírnak. Ilyen területek a szakpolitikák koherenciájának javítása, az árak helyreigazítása (externáliák internalizálása), befektetés a tudományba és technológiába, a kommunikáció javítása és az emberek, vállalkozások mobilizálása, illetve a bővítés és a globális összefüggéseknek a figyelembe vétele. Az olyan intézményi javaslatok, mint a Bizottság belső működésének javítása a konzisztens ágazati javaslatok érdekében, vagy a Tanács és a Parlament munkamódszereinek felülvizsgálata és a Tanács felépítésének megváltoztatása, a Parlamenten belüli fenntartható fejlődés bizottság és a Bizottság mellett működő fenntartható fejlődés kerek-asztal felállítása valóban nagyban segíthetik a holisztikus megközelítés alkalmazását.

A hosszú távú célok és intézkedések meghatározásánál a következő területeket vették sorra: klímaváltozás és megújuló energiák használata; közegészségügyi veszélyek; természeti erőforrások felelősségteljesebb kezelése; a közlekedés és földhasználat fejlesztése; az előrehaladás éves értékelése; az EU intézmények munkamódszereinek megváltoztatása; a Stratégia középtávú felülvizsgálatai.

A célkitűzések néhány esetben valóban ambiciózusak. Többek között a klímaváltozás esetében megjegyzi, hogy a Kiotói vállalások teljesítése csupán az első lépés, és az EU-nak arra kell törekednie, hogy évente átlagosan 1%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2010-ig. Ennek érdekében az Európai Bizottság javasolja egy direktíva elfogadását az energiaadóról, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetését, egyértelmű intézkedéseket az energiaszükségletek csökkentésére (amit pl. szigorúbb szabályozással és címkézési kötelezettségekkel képzel el az épületek és készülékek esetében).

A közegészségügy terén többek között egy intézmény (Európai Élelmiszer Hatóság – European Food Authority) kialakítását és kapacitás fejlesztést javasol (a káros anyagok egészségügyi hatásainak monitorozására és kontrollálására) , egy stratégia (a munkahelyi biztonságról) és akcióterv (az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának lassítására) kidolgozását javasolja. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a Közös Agrár Politikában az egészséges, minőségi termékek támogatására kellene jobban irányulnia, és lehetővé kellene tenni a dohányáruk támogatásának megszüntetését.

A természeti erőforrások használatát tekintve a javasolt intézkedések nem tartalmaznak igazán új elemeket. Olyan terveket sorolnak fel, mint az integrált termékpolitika (integrated product policy) kidolgozása, törvénykezés a környezeti felelősségről, biodiverzitás indikátorok kidolgozása, mérési rendszer az erőforrás-felhasználás hatékonyságára, agrár-környezetvédelmi intézkedések javítása és a közös halászati politika felülvizsgálata és az EU halászati flottájának csökkentése.

A közlekedéssel kapcsolatban többek között egy közlekedési díjrendszer javaslatát ígéri a Bizottság, amely tükrözi majd a különböző közlekedési módok externális társadalmi költségeit. Emellett a tömegközlekedés, a vasút, belvízi hajózás, rövid távú tengeri szállítás előnyben részesítését javasolja. Ugyanakkor úgy tűnik, a fenntartható fejlődés érdekében kiemelt fontosságúnak érzi a “közös európai ég” kialakítását a légi közlekedésben… Emellett viszont megjegyzi a vidéki lakosság bevételi forrásai diverzifikálásának szükségességét.

Mint ahogy arról már a Stockholmi Csúcs már döntött, a tavaszi tanácsüléseken a fenntartható fejlődés mindhárom dimenzióját felül kell vizsgálni, amelyhez a Bizottság beszámol a Stratégia megvalósításáról. Emellett a környezeti integrációnak folytatódnia kell a cardiffi folyamat jegyében. A Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek felül kell vizsgálnia a munkamódszereit, és a Tanácsnak változtatnia kell a felépítésén a koordináció és konzisztencia növelése érdekében. Az EP-nek meg kell fontolnia egy fenntartható fejlődés bizottság létrehozását, amely képes az ágazati javaslatok szélesebb körű vonatkozásainak figyelembe vételére. Emellett a Bizottság vállalta, hogy létrehoz egy kb. 10 főből álló fenntartható fejlődés kerek-asztalt, amely a Bizottság elnökének jelentene a tavaszi csúcsok előtti bizottsági jelentés előkészítése során, és javaslatokkal szolgálna az ágazati politikák koherenciájának növelésére. A Stratégiát minden új Bizottság felállásakor felül kell vizsgálni.

A Stratégia megvalósítása

Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája nem fogalmaz meg valódi koncepciót annak érdekében, amire alkották, és úgy tűnik, a legtöbb területen nem is hozott magával plusz erőfeszítéseket, elkötelezettséget vagy nagyobb koordinációt. Néhány területen valóban voltak előrelépések (nagyrészt a Stratégiától függetlenül), pl. a KAP vagy a klímapolitika területén, más esetekben, mint pl. az externális költségek beépítése az árakba vagy környezetbarát közlekedési infrastruktúra támogatása tekintetében azonban vajmi kevés. Az intézményi javaslatok tekintetében előrelépés vagy nem volt (elegendő), vagy az eredményei kétségbe vonhatóak.

Az EU fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálata

A Stratégia szerint az új Bizottság felállításakor felül kell azt vizsgálni, amely el is kezdődött még az előző testület ideje alatt. 2004 októberében online civil konzultációt tartottak, és a Bizottság el fogja készíteni értékelését és javaslatait a Parlament és Tanács felé 2005-ben.