Home » Munkaterületek » Kiemelt területek » Egyéb tevékenységek » Éghajlatváltozás és biodiverzitás

Éghajlatváltozás és biodiverzitás

A CEEweb, mint elsősorban a biodiverzitás megőrzéséért munkálkodó egyesület, fontosnak tartja a biodiverzitás és a klímaváltozás közötti szoros összefüggés és kölcsönös egymásrautaltság hangsúlyozását, és a két terület szakpolitikái közötti lehető legnagyobb mértékű szinergia szükségességét.

Kibocsátás-csökkentés

A Kiotói Egyezményben foglalt célkitűzések, illetve a Koppenhága után vállalt, és Cancunban hivatalosan elfogadott nemzeti emisszió-csökkentési felajánlások a legfrissebb tudományos eredmények alapján (IPCC) nem elegendőek ahhoz, hogy a klímaváltozást a biztonságosnak vélt 2 ºC-os emelkedés alatt maradjon. Még ha a felajánlások teljesülnek is, akkor is nagy valószínűséggel továbbemelkedik a hőmérséklet 3-4 fokkal. Az átlaghőmérséklet ilyen mértékű emelkedése pedig katasztrofális következményekkel járna emberek milliói számára. Ha összevetjük ezt azzal a ténnyel, hogy Földünk egy erőforrásokban egyre gyorsabb mértékben szűkülő, bizonytalan jövővel áll szemben, az iparosodott országok kénytelenek ezt komolyan venni, és elfogadni egy lényegesen komolyabb célt, legalább 40%-os csökkentést – az 1990-es szinthez képest – 2020-ra. Fontos kiemelni, hogy ezt a nagymértékű kibocsátás-csökkentést az eddigi technológiai megoldásokon túl (megújuló energiák, energiahatékonyság) az energia-felhasználás tudatos csökkentésével kellene elérni, mert a mostani magas és folyamatosan növekvő energiaigények nem elégíthetők ki megújuló forrásokból anélkül, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák ne károsodjanak. Ha azonban aláásuk az ökoszisztémák klímaszabályozási, klímavédelmi szerepét, az szintén beláthatatlan, katasztrofális következményekkel jár az éghajlatra nézve. Hosszú távon, 2050-ig 80%-os emisszió-kibocsátás csökkentést javaslunk, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy addigra a fosszilis energia felhasználás nullára csökken, a megújuló forrásokból nyert energia pedig egy, a mainál lényegesen fenntarthatóbb (alacsonyabb) igényt elégít ki.

Adaptáció

Az adaptációs paletta nagyon széles, gyakorlatilag minden szektort érint. Emiatt elengedhetetlen, hogy az adaptációs stratégiák jól átgondoltan, integrált szemlélettel készüljenek, és kiemelt szempontként kezeljék a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét, hiszen közvetlenül vagy közvetve, de minden gazdasági szektor maga is erősen támaszkodik az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokra. Különösen igaz ez a mezőgazdaságra és az árvíz- illetve aszályvédelemre. Ezért utóbbiak esetében csakis olyan megoldások támogathatók, amelyek a társadalom és természetes élővilág számára egyaránt előnyösek. Ezt azért nagyon fontos hangsúlyozni, mert ezeken a területeken több olyan adaptációs megoldás is felmerült, ami a természetes vagy természetközeli élőhelyeket, ill. extenzíven használt földterületeket intenzív használat alá kívánja vonni. Véleményünk szerint olyan megoldások, melyek intenzív energia-, víz- vagy vegyszer-igénnyel járnak, hosszú távon nem fenntarthatóak. Ehelyett olyan fenntartható földhasználatra van szükség, amely térbeli szerkezet és művelési módok tekintetében változatos, a helyi természeti adottságokhoz nagymértékben alkalmazkodik, helyi erőforrásokon alapul és „biodiverzitás-intenzív”. Mindez lehetővé teszi, hogy mind a lakosság, mind a természetes élővilág helyi szinten rugalmasan képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

További információk:

Riótól Durbanig: a nemzetközi éghajlatvédelmi egyezmények története

Kistérségi szemináriumok a CEEweb szervezésében: Felkészülés az éghajlatváltozásra, a természet nyújtotta lehetőségek