Home » Munkaterületek » Kiemelt területek » Erőforrás-felhasználás csökkentéséért küzdő európai koalíció

Erőforrás-felhasználás csökkentéséért küzdő európai koalíció

Miért kell csökkentenünk a forrásfelhasználást?

A globális erőforrás-felhasználás meredeken emelkedik, ma már 34-szer akkora, mint 100 évvel ez előtt.

A társult áruk és szolgáltatások teljes életciklusa alatt a forrásfelhasználás növekvő hatást gyakorol a föld ökológiai rendszereire. Ez azután csökkenti a rendszerek azon képességét, mellyel olyan szolgáltatásokat nyújthatnak, mint a klímaszabályozás, az élelmiszerek rendelkezésre bocsátása és a víztisztítás, és ez minden gazdasági és társadalmi folyamat megerősítője. Ezért aztán a megélhetésünk, a kulturális örökségünk és a jólét egyre nagyobb mértékben fenyegetett. A forráskivonás is hozzájárul annak a biodiverzitásnak az elvesztéséhez, ami jelenleg 100-1000-szer nagyobb a természetesen elvárhatónál.

Az Élő Bolygó Index: a globális index azt mutatja, hogy a gerinces fajok populációi csaknem 30 %-kal csökkentek 1970 és 2007 között (Zoological Society of London, WWF, 2010).

A növekő forráskivonás táplálta exponenciális gazdasági növekedés az ipari országokban azonban nem csökkentette sem a társadalmi egyenlőtlenséget, sem az éhezést, sőt a szegénységet  Európában és  globálisan sem. Ma a forrásokért vívott erősödő globális versengéssel és áremelkedéssel szembesülünk, s ez a legjobban szegényeket sújtja a szegény országokban, de rossz a gazdagoknak is.

A Nemzetközi Forráspanel (International Reosurce Panel) Külön Beszámolója (Decoupling Report) szerint globális szintű forráscsökkentésre van szükség ahhoz, ha el akarunk jutni egy fenntartható gazdasághoz. Az iparosított országok, egy kerekítve számoló és konvergenica-forgatókönyv szerint 66-80 %-kal kell hogy csökkentsék az egy főre jutó forrásfelhasználást (átlagos felhasználási ráta), a fejlődő (nem iparosodott országokban) pedig 10-20 % lenne az ideális. Az a forgatókönyv, amelyik valójában visszatérés lenne a 2000. évi globális energiafogyasztáshoz, következetes lenne az egy főre jutó szénfelhasználás tekintetében a globális felmelegedést 2o C alatt tartó IPPC ajánlással összhangban.

Miért elégtelenek a jelenlegi politikai válaszok?

A forrásfelhasználást vizsgáló politikai erőfeszítések csak a nagyobb hatékonyság elérésére összpontosítanak. Mindazonáltal ez önmagában nem oldja meg a jelenlegi és a jövendő szűkösséget és a kapcsolódó társadalmi és környezeti problémákat.

A gazdasági növekedés könyörtelenül felülírja ezeket a nyereségeket és a forrásfelhasználás totális növekedését jelenti. A politikai döntéseknek kezelniük kell az ún. visszacsapás-hatást, amikor megcélozzák a forráshatékonyságot a teljes erőforrásfelhasználás csökkenése érdekében. A visszacsapáshatás a költséghatékonyság alatti szinten figyelhető meg (ekkor a hatékonyságnövekedés csökkenti a termelés vagy a felhasználás összköltségét). Ennek része lehet a közvetlen visszahatás (amikor a fogyasztó több forrást fogyaszt, mert mindent összevetve így olcsóbb), és az indirekt visszahatás (amikor a csökkent forrásköltségekből származó megtakarításokat a fogyasztás egyéb formáiba ruházzák be – ez nagyobb forrásfelhasználást is eredményez), valamint a makrogazdasági visszahatás a gazdaság növekvő hatékonysága okán bekövetkező gyorsabb gazdasági növekedés miatt. Egyre több bizonyíték mutatja, hogy a visszahatás az indirekt és a makrogazdasági mechanizmusok közvetítésével jelenik meg a nemzeti és a globális szinteken (Energy emergence – rebound & backfire as emergent phenomena. A review of literature, - Az energia váratlan megjelenése & a kedvezőtlen utóhatás, mint váratlanul megmutatkozó jelenség. Az irodalom áttekintése  J. Jenkins et al, Breakthrough Institute, 2011), s ez általában nem iktatható ki a jelenlegi politikai eszközrendszerek eszközeivel (ilyen az EB Forráshatékony Európához vezető utat jelölő “térképe”).

Milyen elvek kell hogy vezéreljék a forráscsökkentést?

Csökkentenünk kell a források, köztük a nyersanyagok minden típusának a felhasználását akkor, ha hatékonyan szeretnénk lentebb vinni a fogyasztásunkat az EU-ban és helyreállítani a gazdaságunkat annak az ökológiai határain belül. Nagyon bonyolult meghatározni az egyes (felső) szintek általános irányvonalait, mivel a források nagyon eltérnek egymástól. Egyesek megújíthatók, mások korlátozottak. Egyes készletek gyorsan csökkennek, másokból viszonylag sok van. Az egyik forrás ritka lehet egyes területeken, de nincsenek komoly határai a kibányászásának másutt. Egyes források csaknem mindenütt jelen vannak, míg mások, pl. a fosszilis üzemanyagok nagyon kevés országban koncentrálódnak. A természeti forrásokhoz való hozzáférés és az eloszlásuk bonyolultsága azonban nem tántoríthat el a sürgős és hathatós cselekedetektől.

Ugyanakkor meg vagyunk róla győződve, hogy a forráscsökkentést a következő elvek kell, hogy vezéreljék:

-           a forrásfelhasználás abszolút csökkentésének a megvalósítása

-           fokozatos csökkentés évről évre

-           az egyértelmű tudományos információt és társadalmi vitát is magából foglaló lehető legújabb megközelítéseket tartalmazó interdiszciplináris megközelítésen kell alapulnia.

-           egyértelmű indikátorok és átlátható információ kell, hogy meghatározza

-           egyértelmű szabályok és erős közösségi támogatás, monitorozás és megerősítés kell, hogy támogassa.

-           a termelési és a fogyasztási jellemzőket módosítani kell a kis bemeneti teljesítményt igénylő termékek és szolgáltatások javára

-           hozzá kell járulnia az átalakításokhoz a rövidebb gazdasági ciklusokkal, a nagyobb elégedettséggel, a források helyi rendelkezésre állásához való jobb alkalmazkodással és a kevesebb szállítási igénnyel

-           következetesen át kell tekinteni azt a környezeti igazságosságot és ökológiai elmaradást (északról délre haladva), amit a társadalmi és a gazdasági kiaknázás évszázadai idéztek elő.

-           figyelembe kell vennia a szociális szempontokat azért, hogy a szegények, a könnyen sebezhetők és a peremhelyzetben élők is profitálhassanak belőle

-           jobb egyensúly az emberi és a géppel végzett munka között

-           kisérjék megfelelő kiegészítő intézkedések (a szennyezés, a földhasználat, az adózás hatékony szabályozása, alaphozzáférési garanciák stb.)

-           a forrásritkítás új stratégiáján belül ne engedélyezzenek semmilyen pénzügyi spekulációt sem.

Melyek azok az eszközök, amelyeket a Forráscsökkentő Koalíció (Resource Cap Coalition) támogat?

A javasolt séma célja csökkenteni a nem megújuló ernergiafogyasztást EU szinten és ezzel egyidejűleg segíteni a megújuló energiaforrásokra és a nagyobb hatékonyságra való átállást. Az EU és a nemzeti nem megújuló energiafelhasználási cél(értéket) csökkenteni kell évente addig, amíg az EU bele nem illeszkedik a neki jutó ökológiai részarányba . A javasolt szabályozási rendszer 3+1 pilléren alapszik.

1. pillér: Az energiakvóta

Az évente csökkenő energiafogyasztási mennyiségeket (mennyiség-kirendeléseket) szét kell osztani az egyes fogyasztók (megfelelő egy főre jutó alapon), s a közösségi és privát fogyasztói csoportok között. Vannak olyanok,  akik megtakarítják a nekik kiosztott mennyiséghányadok egy részét egy kvótaelosztási szervezet közreműködésével azoknak, akik többet fogyasztanak a nekik kiosztott fogyasztási hányadtól. A kvótaelosztással foglalkozó szervezet a kvótát az adott nemzeti valutáért adja el és “kvótapénzen” veszi meg a maradékkvótát. A nemzetközi kereskedelem az EU tagállamok között ugyanezeken az elveken alapszik.

2. pillér: A környezeti áruk és szolgáltatások piaca

A környezeti áruk és szolgáltatások piaca nyitott piac s a fenntarthatóság és a piaci megfontolások aspektusait is magában foglaló környezeti és etikai szabályok szerint működik. Az energiahányadok eladásából származó “kvótapénz” elcserélhető bizonyos termékekre és szolgáltatásokra (pl. organikus élelmiszerek, épületek energiatakarékos szigetelése, megújuló energiát előállító beruházások) ezen a másodlagos “ökopiacon”.

3. pillér: A visszaforgatott pénzalap

A visszaforgatott pénzalap mindenkinek lehetőséget kínál, azaz az energiaelőállítóknak és a fogyasztóknak is arra, hogy megtakarításokat érjenek el az energiahatékonyság és a megújuló energiába való beruházások terén. A visszakapott pénzalap kamatmentes kölcsönként “kvótapénzt” biztosít olyan visszafizetési idővel, amelyik alkalmazkodik a beruházás révén létrejött energiamegtakarításhoz vagy jövedelemhez.

+1 pillér:

Támogató szolgálat. A Támogató Szolgálat célja a tanácsadás az életmóddal, a tervezéssel, s a társadalmi és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan.

Az energiakvóta séma gazdasági előnyei:

-      A felhasználása révén csökkenti az EU meg nem újuló energiától függését.

-      Növeli az EU vállalkozások versenyképességét, így azok egyrészt hatékonyabban működnek majd, másrészt több forrást és energiahatékony terméket vihetnek a globális piacra.

-      Biztosítja a szükséges beruházási tőkét a kis- és középvállalkozásoknak azért, hogy beruházhassanak az energiahatékony működésbe s nagy energiahatékonyságú árukat és szolgáltatásokat fejleszthessenek ki.

-      Biztosítja a szükséges beruházási  tőkét a háztartásoknak az energiahatékony beruházások megvalósításához.

-      A kvóták eredményeként fokozza az energiahatékony áruk és szolgáltatások iránti igényt.

-      Növeli a környezetbarát áruk (pl. az organikus termékek) és szolgáltatások iránti igényt a kvótapénz másodlagos piaci felhasználásával.

-      Az állami és az EU költségvetésből származó alapok felszabadítása, mivel az indító stádium után a visszafordított tőkét és sémát magát teljes egészében és közvetlenül tartják fenn a közösségi és privát fogyasztók (nincs szükség az állami költségvetésekből származó folyamatos drága beruházásokra az enerigahatékonyság fenntartásához):

Az energiakvóta-rendszer társadalmi előnyei:

-      Zöld munkahelyek létrehozása direkt módon (a megújuló energia és építkezési szektorban, kutatás & fejlesztés, stb.).

-      Munkahelyek létrehozása indirekt módon a munkaerőigényesebb szektorokban a nem megújuló energiafelhasználás csökkentése révén (az emberi munka helyettesítése a termelésben).

-      A háztartások, de főleg a szegények költségeinek csökkentése az által, hogy majd kevesebb energiát fogyasztanak.

-      Az értékek és a fogyasztói magatartás átalakítása a kvóták iránti személyes érdeklődés felkeltése révén.

-      A fogyasztók nagyobb hozzáférése a környezetbarát árukhoz és szolgáltatásokhoz a kvótapénz felhasználásával. Ez indirekt módon járul hozzá a jólétükhöz.

Az energiakvóta környezeti előnyei:

-      Radikálisan csökkenti a nem megújuló (fosszilis is) energia felhasználását a 2o-ig

történő globális felmelegedéshez igazodva.

-      Hatékonyan módosítja / mérsékeli az éghajlatváltozást egy input jellegű szabályozó eszköz felhasználásával (a szénfogyasztást megelőzve a gazdaság minden szektorát lefedi).

-      Indirekt módon csökkenti a forrásfelhasználását a meg nem újuló energiafelhasználás kisebbítése révén, s ez utóbbi nagyon hatékony  környezeti nyomás az ökoszisztéma leépülése és a biodiverzitás elvesztése ellen.

2. Rimini jegyzőkönyv – Az olajkitermelés csökkenését célzó protokoll

A jegyzőkönyv egy “végrehajtási / alkalmazási programot” ajánl az olajkitermelés csökkentése érdekében, jelezvén a globális csökkentési rátának megfelelő országonkénti kivonási és fogyasztási limiteket ill. a jelenlegi országos / nemzeti fogyasztási rátát (NDR) attól függően, hogy az adott ország olajexportőr vagy importőr-e.

Kapcsolódó tevékenységek / események

  • Tudományos workshop az RCC szervezésében a forráscsökkentési eszközökről (2011 június, Spanyolország)
  • RCC kick-off találkozó a CEEweb szervezésében Magyarországon 2010 novemberében

Szakirodalom

  • Elvi állásfoglalás az energiakvóta-sémáról (spanyol nyelven) és a Rimini jegyzőkönyv, 2012
  • megalapításáról 2010
  • RCC állásfoglalás (angol, spanyol)
  • A CEEweb felkérése a forráscsökkentési  koalíció létrehozására, 2010

Kapcsolódó események

  • Erőforrás korlátozásáért küzdő koalicó nyitó találkozója
    • November, 2010, Vác
  • Európai Zöld Hét szatellit eseménye
    • Május, 2011, Budapest
  • Szakértői műhelymunka
    • Június, 2011, Rupia, Spanyolország, Javaslatok letölthetők innen

Információ-kérés és a koalícióhoz csatlakozás céljából vegye fel a kapcsolatot Hajdu Klára program-koordinátorral, illetve olvasson többet a koalíció angol nyelvű honlapján: www.ceeweb.org/rcc