|
Március második felében kimagasló részvétellel zajlott a
Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felek Konferenciájának
8. találkozója (CBD COP-8, avagy Convention on Biological
Diversity, 8th Conference of the Parties), illetve azt megelőzően
a Cartagena Jegyzőkönyv 3. találkozója (COP/MOP-3) Brazíliában.
A COP-8 márciusban 36 döntést hozott különböző kérdésekben (a
döntések szövege angolul), amelyek talán sokszor nem tekinthetőek
olyan ambiciózusnak, mint ahogy azt sokan vártak volna (de pontosabban
megfogalmazzák a további (gyakran igencsak kiélezett) nemzetközi
tárgyalások kereteit). Emellett sok kis szigetország számára
így is nagy jelentőséggel bír pl. az elfogadott munkaprogram
a szigetek biodiverzitásáról, vagy érdekes lehet az ökológiai
lábnyom koncepció hivatalos világszintű elismerése, mint indikátor.
A COP-8 eredményeiből szemezgetve:
- A GURT technológiák szabadföldi kísérleteinek további
tiltása, és esetenkénti kockázati elemzések lehetőségének
elutasítása (az ipari lobbi és pl. Ausztrália, Új-Zéland javaslata
ellenére);
- nemzetközi tárgyalás következő lépéseinek meghatározása
az Egyezmény keretein belül egy olyan rendszer kidolgozására,
amely a genetikai forrásokhoz és hozzá kapcsolódó tudáshoz
való hozzáférésekből származó hasznok megosztását hivatott
biztosítani helyi, bennszülött közösségekkel és a származási
országokkal;
- a Konferencia egyes próbálkozások ellenére sem engedte
az Egyezmény szerepét tudományos tanácsadói feladatokra leszűkíteni,
ami a tengeri védett területek hálózatának kialakítását
illeti nemzetközi vizeken;
- az Egyezmény indikátorai közé bekerült az ökológiai
lábnyom koncepció (ehhez az EU is igazodik, így ezáltal
az ökológiai lábnyom EU indikátorrá is vált, amellyel a 2010-es
„állítsuk meg a biodiv. csökkenését” célkitűzés megvalósulását
kívánják nyomon követni);
- kommunikáció, oktatás és tudatformálás területén
a konferencia elfogadott egy rövid prioritási listát a tevékenységekről,
amely többek között tartalmazza főbb üzenetek megfogalmazását
országos és helyi célcsoportok számára, egy média stratégia
megvalósítását nemzeti és nemzetközi szinten, ill. mindezek
támogatására nemzeti testület felállítását „amennyiben az
helyénvaló”;
- a génmódosított fafajok alkalmazása tekintetében
a COP az országokat elővigyázatosságra ösztönzi (kvázi tiltja),
valamint az Egyezmény Főtitkárát a releváns tudományos megalapozottságú
információk összegyűjtésére kéri fel. A kérdést a következő
COP 2008-ban újra tárgyalja majd.;
- A találkozó számos kérdésben konkrét célkitűzéseket is
elfogadott (pl. ismert fajok hozzáférhető listájának kialakítása).
A Cartagena Jegyzőkönyvről szóló COP/MOP-3 legfontosabb eredményeként
a résztvevők átmeneti megállapodást értek el egy régebb óta
megoldatlan kérdésben, ami a GMO-k szállítása során
a kísérő dokumentációt illeti. Így a dokumentációnak
többek között fel kell tüntetnie, hogy tartalmaz GMO-t, ha
az adott GMO azonosítható, ill. azt, hogy "tartalmazhat"
(ha nem azonosítható egyértelműen). Bár ez nem tűnik első
ránézésre egyáltalán előrelépésnek, mégis komoly kompromisszumok
eredménye (azonosítási problémák, a GM és nemGM szervezetek
teljes izolációjának nehézségei a termelés és szállítás során,
kereskedelmi érdekek, stb.), és ezen puha megfogalmazást ("-hat")
2012-ig meg is akarja szüntetni.
|
