Cartagena Jegyzőkönyv

Az 1980-as évektől kezdődően a molekuláris biológia rendkívül gyors fejlődésnek indult. Az első genetikailag módosított növény 1983-ban történt előállítása óta ma már a világ számos országában (pl. USA, Kanada, Argentína, Kína), több tízmillió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket.

A genetikailag módosított szervezetek számos környezeti, egészségügyi és gazdasági problémát felvetnek, amelyeket már az 1992-ben elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezmény szövege is felismer [19.§/3.]. Ezt követően 1995 és 2000 között kidolgoztak egy részletes szabályozást, a Cartagena Jegyzőkönyvet, amelyet 2000. január 29-én fogadtak el a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján. A Jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett életbe kilencven nappal azt követően, hogy letétbe helyezték az ötvenedik, Biológiai Sokféleség Egyezményben részes fél általi ratifikálásról, elfogadásról, megerősítésről vagy jóváhagyásról szóló dokumentumot.

Magyarország 2000. május 24-én írta alá a Jegyzőkönyvet, majd az országgyűlési ratifikálást követően az erről szóló dokumentumot 2004. január 13-án helyezte letétbe a Külügyminisztérium az ENSZ new yorki központjában. A Jegyzőkönyv hazánkban 2004. április 12-én lépett életbe.

A jegyzőkönyv célja, hogy

• szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra,
  
  
• a Riói Nyilatkozatban megfogalmazott elővigyázatosság elvének betartásával megfelelő védelmet biztosítson a biológiai sokféleség, azaz az élővilág megőrzését és fenntartható hasznosítását érintő kedvezőtlen hatásokkal szemben, beleértve az emberi egészséget érintő kockázatokat is, és
  
  
• megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködést a biológiai biztonság növelése érdekében.
  

A jegyzőkönyv hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket (amelyeket más egyezmények szabályoznak). Emellett egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó (szabad környezetbe nem kerülő) módosított szervezetek szállítmányaira.

A jegyzőkönyvben foglalt legfontosabb kötelezettségek:

• Előzetes engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe történő kibocsátásra szánt, élő módosított szervezetek (pl. élő hal, vetőmag) legelső behozatalát megelőzően. Ilyenkor az exportőr kötelessége, hogy a szállítás előtt az importáló országot írásban részletesen tájékoztassa az élő, módosított szervezetet tartalmazó szállítmányról. Az importáló ország ezen információk birtokában megadott határidőn belül dönt arról, hogy beengedi-e országába az adott szállítmányt. Amennyiben az élő, módosított szervezetek lehetséges káros hatásaival kapcsolatban új tudományos információk állnak rendelkezésre, az importáló fél bármikor felülvizsgálhatja és módosíthatja a határokon keresztüli szállításra vonatkozó döntését.
  
  
• A jegyzőkönyv tudományosan megalapozott kockázatbecslést ír elő, amelynek minden esetben meg kell előznie az élő, módosított szervezet importjára vonatkozó döntést. A kockázatbecslés elvégzését az importáló fél biztosítja, de megkövetelheti azt is, hogy azt az exportáló végezze el, vagy annak költségeit az exportáló fél viselje.
  
  
• A jegyzőkönyv keretein belül információs rendszert kell működtetni (biosafety clearing house, BCH). Ez a rendszer tulajdonképpen egy weboldal, amely elősegíti a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tudományos, műszaki, jogi és a környezetre vonatkozó ismeretek cseréjét, segíti a döntéshozatalt, segíti a Feleket a jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításában és biztosítja, hogy a nyilvánosság is hozzáférjen az olyan élő, módosított szervezetekre vonatkozó információkhoz, melyeket a jegyzőkönyv értelmében importálhatónak határoztak meg.
  
  
• A jegyzőkönyv előírja azt is, hogy a döntéshozatali folyamatokba be kell vonni a nyilvánosságot, és a döntések eredményét is hozzáférhetővé kell tenni számukra.
  
  
• A Feleknek biztosítaniuk kell a határokon keresztüli véletlenszerű mozgások bejelentését, az illegális szállítások megelőzését és amennyiben lehetséges, büntetését. Illegális szállítmány esetén az érintett fél megkövetelheti attól az országtól, ahonnan az élő, módosított szervezetek erednek, hogy azokat saját költségén szállítsa vissza vagy semmisítse meg.
  
  
• A közvetlenül élelmezési és takarmányozási célra ill. feldolgozásra szánt élő, módosított szervezetek esetén a címkén elegendő feltüntetni a kapcsolattartó személyt és azt, hogy a szállítmány "élő, módosított szervezetet tartalmazhat".
  
  
• A zárt célú felhasználás és a környezetbe történő kibocsátás esetén a szállítmány kísérő dokumentumain egyértelműen élő, módosított szervezetekként kell azonosítani azokat, világosan meg kell határozni minden követelményt biztonságos kezelésükre, tárolásukra, szállításukra és felhasználásukra vonatkozóan. Meg kell adni egy kapcsolattartó személyt is. Zárt célú felhasználás esetén a kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni továbbá azt is, hogy hova szállítják ezeket a szervezeteket. A környezetbe történő kibocsátás esetén pedig a kísérő dokumentumokon ezen szervezetek jellemző tulajdonságait és azonosítási módjukat is meg kell adni.
  
  
• A Jegyzőkönyv hatályba lépését követően a részes felek találkozóin dolgozzák ki az egyes témakörökben a részletes szabályokat (pl. esetleges károk utáni felelősség, kockázatkezelés).
  

Információs honlap a biológiai biztonságról angolul: http://bch.biodiv.org/