| |
 |
Bevezetés
A fenntartható fejlődés alapvető célkitűzésként jelenik
meg az EU jelenlegi Szerződéseiben. Az Unió jövendő Alkotmányának
kidolgozása során ugyan nézeteltérések mutatkoztak ebben
a kérdésben, de többek között a civilek nyomásának köszönhetően,
a fenntartható fejlődés célkitűzése továbbra is szerepel
a célkitűzések között szerződéseket egyesítő Alkotmányban.
2001 júniusában az Európai Tanács Göteborgban elfogadta
a Bizottság által készített Fenntartható Fejlődés Stratégiát,
amely ahogy a Tanács rámutat, egy harmadik dimenziót ad
a Lisszaboni folyamatnak. Sajnos ez figyelmen kívül hagyja
azt a felismerést, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági
kérdések és problémák összefonódnak és nem lehetséges őket
egymással gyakorta ellentmondó külön stratégiákban, külön
prioritásrendszerek mellett kezelni.
Az EU fenntartható fejlődés stratégiájának rövid értékelése
A Stratégia egyértelműen leszögezi, hogy a Lisszaboni folyamat
politikai célkitűzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak
"a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú
gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági
növekedésre több és jobb munkahellyel és szociális kohézióval".
Ez alapján a Stratégia megállapítja, hogy "a gazdasági növekedésnek,
társadalmi kohéziónak és környezetvédelemnek együtt kell
járnia".
Sajnálatos módon azonban a gazdasági növekedés mindeddig
a környezeti ártalmak növekedésével járt, a hatékonyabb
technológiák környezeti nyomást mérséklő hatását pedig túlszárnyalta
a fogyasztás növekedése, illetve a problémák átterhelése
a környezet különböző jellemzői között. A Stratégia azonban
nem fogalmaz meg programot arra nézvést, hogy ezen negatív
hatásokat miként lehet csökkenteni, és végül megszüntetni.
Így a Stratégia jövőképe összességében a hagyományos és
környezetromboló társadalmi-gazdasági rendszer apróbb javítgatásaiban
látja a megoldást, de a szükséges és valós változásokra
nem nyújt alternatívát. Ez fogalmazódik meg abban a megállapításban
is, hogy bár a gyakorlat megkívánja, hogy a "gazdasági növekedés
támogassa a társadalmi haladást és tisztelje a környezetet",
ugyanakkor a "szociális politikának a gazdasági teljesítményt
kell támogatnia és a környezeti politikának költséghatékonynak
kell lennie". Ezáltal a gazdaság fejlődése lett újfent a
cél, a fenntartható fejlődés elveivel teljes ellentétben.
A fenntartható fejlődés ugyanakkor megkívánja a holisztikus
megközelítés alkalmazását is, hiszen a gazdasági, környezeti
és társadalmi kérdések összekapcsolódnak, és ha nem az okok,
az összefüggések figyelembe vételével alkalmazunk megoldásokat,
az csupán a problémák átterhelését okozza, de nem a végső
megoldását. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt javasolja,
hogy a Stratégia kisszámú problémára koncentráljon, amelyek
komoly vagy visszafordíthatatlan veszélyeket jelentenek
a jövőbeli jólétre nézve. Ezek alapján a legfőbb veszélyeket
a következőkben állapítja meg:
- Globális felmelegedés
- Új antibiotikum rezisztens kórokozó törzsek megjelenése
- Számos veszélyes kémiai anyag hosszú távú hatásai
- Élelmiszerbiztonság veszélyek
- Szegénység
- Öregedő társadalom
- Biodiverzitás csökkenése
- A GDP-nél gyorsabban növekvő hulladékmennyiség
- Talajpusztulás
- Közlekedési dugók
- Regionális különbségek
Láthatóan a veszélyek meghatározásánál nem vizsgálták meg
az ok-okozati összefüggéseket, azok mintha véletlenszerűen
lennének kiválogatva és ilyen logikában már magukban hordozzák
a csővégi megoldások egyedüli lehetőségét. Ezen felszíni problémák
és a termelési és fogyasztási mintázatok, valamint az intézményrendszer
közti összefüggések nincsenek feltárva, mint ahogy a mélyebben
rejlő okokat, amelyek az értékrendben, a kultúrában, a rendelkezésre
álló tudásban és társadalmi szabályrendszerekben keresendőek
sem vették figyelembe. Mindezek alapján pedig valós hatást
a fenntarthatóság irányában elérni nem lehet.
A Stratégia megfogalmaz néhány javaslatot az előrelépés érdekében,
amelyek ugyan a legtöbb esetben valóban kívánatosak, de
a tagországokra nézve semmilyen kötelező érvénnyel nem bírnak.
Ilyen területek a szakpolitikák koherenciájának javítása,
az árak helyreigazítása (externáliák internalizálása), befektetés
a tudományba és technológiába, a kommunikáció javítása és
az emberek, vállalkozások mobilizálása, illetve a bővítés
és a globális összefüggéseknek a figyelembe vétele. Az olyan
intézményi javaslatok, mint a Bizottság belső működésének
javítása a konzisztens ágazati javaslatok érdekében, vagy
a Tanács és a Parlament munkamódszereinek felülvizsgálata
és a Tanács felépítésének megváltoztatása, a Parlamenten
belüli fenntartható fejlődés bizottság és a Bizottság mellett
működő fenntartható fejlődés kerek-asztal felállítása valóban
nagyban segíthetik a holisztikus megközelítés alkalmazását.
A hosszú távú célok és intézkedések meghatározásánál a
következő területeket vették sorra: klímaváltozás és megújuló
energiák használata; közegészségügyi veszélyek; természeti
erőforrások felelősségteljesebb kezelése; a közlekedés és
földhasználat fejlesztése; az előrehaladás éves értékelése;
az EU intézmények munkamódszereinek megváltoztatása; a Stratégia
középtávú felülvizsgálatai.
A célkitűzések néhány esetben valóban ambiciózusak. Többek
között a klímaváltozás esetében megjegyzi, hogy a Kiotói
vállalások teljesítése csupán az első lépés, és az EU-nak
arra kell törekednie, hogy évente átlagosan 1%-kal csökkentse
az üvegházhatású gázok kibocsátását 2010-ig. Ennek érdekében
az Európai Bizottság javasolja egy direktíva elfogadását
az energiaadóról, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának
megszüntetését, egyértelmű intézkedéseket az energiaszükségletek
csökkentésére (amit pl. szigorúbb szabályozással és címkézési
kötelezettségekkel képzel el az épületek és készülékek esetében).
A közegészségügy terén többek között egy intézmény (Európai
Élelmiszer Hatóság - European Food Authority) kialakítását
és kapacitás fejlesztést javasol (a káros anyagok egészségügyi
hatásainak monitorozására és kontrollálására) , egy stratégia
(a munkahelyi biztonságról) és akcióterv (az antibiotikum-rezisztencia
kialakulásának lassítására) kidolgozását javasolja. Ugyanakkor
azt is megjegyzi, hogy a Közös Agrár Politikában az egészséges,
minőségi termékek támogatására kellene jobban irányulnia,
és lehetővé kellene tenni a dohányáruk támogatásának megszüntetését.
A természeti erőforrások használatát tekintve a javasolt
intézkedések nem tartalmaznak igazán új elemeket. Olyan
terveket sorolnak fel, mint az integrált termékpolitika
(integrated product policy) kidolgozása, törvénykezés a
környezeti felelősségről, biodiverzitás indikátorok kidolgozása,
mérési rendszer az erőforrás-felhasználás hatékonyságára,
agrár-környezetvédelmi intézkedések javítása és a közös
halászati politika felülvizsgálata és az EU halászati flottájának
csökkentése.
A közlekedéssel kapcsolatban többek között egy közlekedési
díjrendszer javaslatát ígéri a Bizottság, amely tükrözi
majd a különböző közlekedési módok externális társadalmi
költségeit. Emellett a tömegközlekedés, a vasút, belvízi
hajózás, rövid távú tengeri szállítás előnyben részesítését
javasolja. Ugyanakkor úgy tűnik, a fenntartható fejlődés
érdekében kiemelt fontosságúnak érzi a "közös európai ég"
kialakítását a légi közlekedésben… Emellett viszont megjegyzi
a vidéki lakosság bevételi forrásai diverzifikálásának szükségességét.
Mint ahogy arról már a Stockholmi Csúcs már döntött, a
tavaszi tanácsüléseken a fenntartható fejlődés mindhárom
dimenzióját felül kell vizsgálni, amelyhez a Bizottság beszámol
a Stratégia megvalósításáról. Emellett a környezeti integrációnak
folytatódnia kell a cardiffi folyamat jegyében. A Miniszterek
Tanácsának és az Európai Parlamentnek felül kell vizsgálnia
a munkamódszereit, és a Tanácsnak változtatnia kell a felépítésén
a koordináció és konzisztencia növelése érdekében. Az EP-nek
meg kell fontolnia egy fenntartható fejlődés bizottság létrehozását,
amely képes az ágazati javaslatok szélesebb körű vonatkozásainak
figyelembe vételére. Emellett a Bizottság vállalta, hogy
létrehoz egy kb. 10 főből álló fenntartható fejlődés kerek-asztalt,
amely a Bizottság elnökének jelentene a tavaszi csúcsok
előtti bizottsági jelentés előkészítése során, és javaslatokkal
szolgálna az ágazati politikák koherenciájának növelésére.
A Stratégiát minden új Bizottság felállásakor felül kell
vizsgálni.
A Stratégia megvalósítása
Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája nem fogalmaz meg
valódi koncepciót annak érdekében, amire alkották, és úgy
tűnik, a legtöbb területen nem is hozott magával plusz erőfeszítéseket,
elkötelezettséget vagy nagyobb koordinációt. Néhány területen
valóban voltak előrelépések (nagyrészt a Stratégiától függetlenül),
pl. a KAP vagy a klímapolitika területén, más esetekben,
mint pl. az externális költségek beépítése az árakba vagy
környezetbarát közlekedési infrastruktúra támogatása tekintetében
azonban vajmi kevés. Az intézményi javaslatok tekintetében
előrelépés vagy nem volt (elegendő), vagy az eredményei
kétségbe vonhatóak.
Az EU fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálata
A Stratégia szerint az új Bizottság felállításakor felül
kell azt vizsgálni, amely el is kezdődött még az előző testület
ideje alatt. 2004 októberében online civil konzultációt
tartottak, és a Bizottság el fogja készíteni értékelését
és javaslatait a Parlament és Tanács felé 2005-ben.
|
 |
