Turizmus

Napjainkban a turizmus az egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazat, jelentős bevételi forrás és munkahelyteremtési lehetőség. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization) adatai szerint 1985 és 2000 között a nemzetközi idegenforgalom évi 10%-kal nőtt, és világszerte mintegy 200 millió munkahelyet biztosít. A turisztikai tevékenységek 50%-a természetileg értékes területekre irányul, és ez a piaci szegmens évi 10-30%-kal növekszik. Az ökoturizmusra költött kiadások évi 20%-os növekedést mutatnak.

A turizmus jelentős előnyökkel jár: hozzájárul a több lábon álló gazdaság kialakításához és a kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások fejlesztéséhez. Ennek következtében nő a terület népességmegtartó képessége, enyhülnek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, mint az elöregedés és elnéptelenedés. Így a turizmus által létrehozott haszon hatalmas lehetőséget jelenthet a biológiai sokféleség megőrzésében és elemeinek fenntartható használatában - ez azonban csak az érem egyik oldala.

A másik oldalán a turizmus gyors és gyakran szabályozatlan növekedése a környezetromlás, természeti folyamatok megzavarásának, túlzó infrastrukturális fejlesztéseknek, a helyi identitás és a hagyományos kultúrák elvesztésének egyik legfontosabb előidézője.

Az iparágnak a biológiai erőforrások fenntartható használatában játszott szerepének vizsgálatakor fontos teljes körűen figyelembe venni a nem szabályozott turizmus kedvezőtlen hatásait. Ezeket a hatásokat általában két nagy csoportra osztják, a környezeti és a társadalmi-gazdasági hatásokra. Ez utóbbi általában a helyi t közösségekre gyakorolt hatást jelenti. Bár ezen hatások mennyiségi meghatározása és elemzése nehezen megoldható, de hosszú távon legalább annyira fontosak, mint a környezeti hatások.

A turizmus lehetséges hatásai a biológiai erőforrásokra:

• Fokozott vízhasználat, vízháztartás megváltozása, talajvíz-kitermelés, fokozottszennyvíztermelés
  
• Levegőszennyezés, különösen a közlekedés következtében
  
• A szálláshelyek és infrastruktúra kialakításából származó földhasználat
  
• Tájfragmentáció
  
• Erdőirtás és intenzív vagy nem fenntartható földhasználat
  
• A fajösszetételre és az élővilágra gyakorolt közvetlen hatás
  
• Idegen fajok megjelenése
  
• Állatok viselkedésének zavarása
  
• Az élőhelyek és az ökoszisztéma megváltozása
  
• Hulladéktermelés és -elhelyezés
  
  

• Munkalehetőséget keresők beáramlása, az ehhez kapcsolódó szociális feszültségek
  
• A helyi közösségekre és kulturális értékekre gyakorolt hatások
  
• Gazdasági visszaesés esetén a jövedelem és munkahelyek elvesztése, ha a gazdaság erősen turizmusfüggő
  
• A gazdasági haszon nem igazságos elosztása a helyi közösségek tagjai között
  
• A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, relatív elszegényedés a közösségekben
  
• Generációk közötti konfliktusok
  
• A hagyományok és szokások megváltozása a turisták ízlésének megfelelően
  
• A bennszülött és helyi közösségek számára az erőforrások, migrációs utak valamint és szakrális helyek hozzáférhetőségének korlátozása vagy elvesztése
  

Általában ezek a hatások a nem megfelelő tervezés, a turisták és utazásszervezők felelőtlen magatartása, illetve a hatásokkal kapcsolatos információhiány következményei. A turizmusnak a biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak minimalizálása - végső célként megszüntetése olyan feladat, amit a természetvédelem nem kerülhet el.

A turisztikai fejlesztés során azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növekvő anyagi jólét ne vezessen fenntarthatatlan fogyasztói magatartáshoz, sőt, segítse a hagyományos termelési és tájhasználati minták fennmaradását, amely gyakran elengedhetetlen a természeti értékek védelméhez. Ez elsősorban akkor lehetséges, ha a helyi közösségek is részesülnek a turisztikai tevékenységek által termelt haszonból, ezáltal jobban megbecsülik a használt erőforrásokat, és közvetlenül érdekeltté válnak azok megőrzésében.

Így elvárható lenne, hogy az iparág által termelt közvetlen bevétel és haszon egy része felhasználható legyen a természeti területek fenntartására és megőrzésére, hiszen ezek nagymértékben hozzájurnak a környék turisztikai vonzerejéhez és így a bevételhez, nélkülük pedig a turisták is elmaradnak.

A turizmus ezen felül kiemelkedő jelentőségű szerepet tölt be a tudatformálásban és oktatásban, valamint elősegíti a kézművesség, a szokások, a hagyományos ismeretek és kulturális értékek fennmaradását is.

A fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével megvalósított turizmusfejlesztés tehát a fenntartható vidékfejlesztés szerves része, sőt a többi ágazatra gyakorolt ösztönző hatása következtében akár hajtóereje is lehet.