|
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmust többé nem nevezhetjük
"füstmentes iparágnak", hiszen egyre láthatóbbak
a rövid távú gazdasági előnyök mellett a környezetünkre, a
természetre, a kultúrára, a társadalomra gyakorolt kedvezőtlen,
kártékony hatások. A turizmus fejlesztésekor és a különböző
beruházások megvalósításakor tehát nem lehet más a célja a
társadalom tagjainak (beleértve az idegenforgalomban közvetlenül
érintetteket is), minthogy a negatív hatásokat csökkentsük,
hogy a természeti, kulturális és egyéb értékeinket ne élje
fel rövid távon az idegenforgalmi szektor profitéhsége. Ennek
érdekében a turizmust mint az egyik legkomplexebb gazdasági
ágat, a tervezéstől a kivitelezésen át egészen az utólagos
ellenőrzésig úgy kell kezelni, hogy az érintettek a fenntarthatóság
elvét figyelembe veszik.
Különösen igaz ez a védett és értékes természeti területekre,
ahol még körültekintőbben kell a turizmust tervezni, és ahol
szükséges, ott szervezett keretek között megfelelő mértékben
korlátozni vagy irányítani kell a látogatókat.
A magyarországi idegenforgalom átgondolt, felelősségteljes
fejlesztéséhez az alábbi szempontok figyelembevételét minden
érintett szereplő részéről elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.
A XIV. Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek Országos
Találkozója a következőket javasolja:
1. A készülő Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vállalja
fel a fenntarthatóság elvét a turizmusban, és támogassa az
ökoturizmus fejlesztési lehetőségeit.
2. A várható Turizmus Törvény szemléletében és végrehajtási
utasításaiban is álljon ki a természetre alapuló, de azt tiszteletben
tartó turizmus mellett.
3.A Magyar Köztársaság által is aláírt Biológiai Sokféleség
Egyezményhez (CBD) tartozó "Irányelvek a biológiai sokféleséghez
és turizmusfejlesztéshez" elvei jelenjenek meg hazánk
turisztikai gyakorlatában.
4. Készüljön el és legyen széles körben alkalmazva a turizmus
környezetterhelését mérni tudó, az eltartóképesség vizsgálatát
is magában foglaló metódus, ennek alapján jöjjön létre a turisztikai
termékek minősítési rendszere, védjegye.
5. Az állami források és más támogatások részesítsék előnyben
a környezetet kevésbé terhelő és megfelelően szabályozott
turisztikai fejlesztéseket, programokat és tevékenységeket
(pl. látogatóközpont, erdei iskola, természetjárás)
6. A kerékpárutakkal kapcsolatban az alábbi javaslatokat
tesszük:
- a fejlesztések támogatásánál élvezzenek előnyt az hálózat
képzésére alkalmas utak, útkijelölések, pl. Eurovelo
- a kerékpárutak építésénél ne csak a hagyományos, hanem az
alternatív építési technológiákat is támogassák
7. A Magyar Turizmus Rt. vállalja fel a fenti metódus értékelése
szerinti ökoturisztikai termékek propagálását.
8. A természetileg érzékeny és/vagy védett területek turisztikai
hasznosításából származó jövedelem a terület megőrzése és
helyreállítása érdekében kerüljön felhasználásra.
9. A zöld civil szervezetek keressék a területükön működő
turisztikai szervezeteket, és alakítsanak ki szakmai együttműködési
a fenntarthatóság elvének turisztikai megvalósítása érdekében.
10. A turizmust érintő döntéshozásban vegyenek részt a környezet-
és természetvédelmi civil szervezetek képviselői, legyenek
tagjai a döntéshozó fórumoknak, vegyenek részt a stratégiák,
dokumentumok kialakításában. véleményezésében, a megvalósításban,
a megvalósítás monitorozásában és értékelésében.
11. Jöjjön létre "zöld civil munkabizottság", az
egyeztetést és tapasztalatcserét biztosító fórum (levelezési
lista) a fenntarthatóság irányába mutató turizmus ügyének
felkarolására, ökologikus kontrolljára.
+1 Az OT sajnálkozását fejezi ki azon információ hallatán,
hogy a KvVM KGI ökoturizmus osztálya a szaktárca tervei szerint
megszüntetésre kerül.
|
