Töltsük meg az alul lyukacsos ültetőedényeinket morzsalékos, humuszgazdag földdel, - lehetőleg minél magasabban, mivel a vetőmagoknak nagyon fontos a fény és nem szeretnénk, ha az edény fala leárnyékolná őket. Ha időnk és energiánk engedi, előtte fertőtleníthetjük a földet, úgy, hogy kiteregetjük a tűző napra egy fekete fóliára pár órára, vagy betesszük a sütőbe egy kis időre. Ezt gyakorlatban igen kevesen alkalmazzák, de ha nagyon félünk a gombás fertőzésektől, egy próbát megér a dolog. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez az eljárás igencsak lecsökkenti a földünk tápanyag, illetve humusztartalmát is, amit később majd pótolnunk kell.
Locsoljuk be egy kicsit a földet, hogy a frissen elvetett magok majd magukba szívhassák a nedvességet, hiszen a nedvességtől indul majd be a csírázásuk. Ha biztosra akarunk menni, a nagyobb magokat ültetés előtt áztassuk be egy fél órára szobahőmérsékletű vízbe vagy kamilla teába, így fel tudják közvetlenül szívni a nedvességet, ami kell majd nekik a csírázáshoz.
Helyezzük a magokat a földbe! Általános szabály, hogy a mag kétszeresének kell lennie a vetésmélységnek beltéri palántázáskor (szabadföldben háromszorosa), így minél nagyobb egy mag, annál mélyebbre vetjük. Az edénybe helyezett és belocsolt földbe készíthetünk kis ültetőlyukat az ujjunkkal, vagy bármilyen segédeszközzel (egy fakanál vagy ceruza végével) is. A magokat bepotyogtatjuk a lyukba, majd betakarjuk földdel.
Fontos, hogy a palántákat állandó 20 fok körüli hőmérsékletű, napfényes helyre tegyük, és minden nap locsoljuk, így nemsokára részesei lehetünk annak a csodálatos pillanatnak, amikor megjelennek az első kis csírák az ültetőedényeinkben.
Kezdő kertészek számára ajánlott néhány sikerélményt okozó, egyszerűen nevelhető és kezelhető zöldség vagy fűszernövénnyel kezdeni a vetést, így például determinált növekedésű (azaz nem futó fajtájú) paradicsommal, paprikával, padlizsánnal, bazsalikommal, leveleszöldségekkel (madársaláta, spenót, mángold, fejes saláta). A káposztafélék és a luffa tök palántázása viszonylag macerás folyamat, ezért azt kezdőknek nem nagyon ajánljuk.
Ne ijedjünk meg, ha elsőre nem sikerül valamelyik zöldségünk, nem kel ki, vagy a palánta időközben elgyengül és elpusztul, hiszen bőven van még időnk újrapalántázni, vagy akár palántát vásárolni a későbbiekben.
A magocskák kikelése általában 1 héten belül elindul, a palántává fejlődésük pedig körülbelül 6-8 hétig tart majd, Ezalatt lehetőleg minden nap öntözzük meg őket, ha egy mód van rá esővízzel vagy legalább 1 napos csapvízzel, valami kíméletes, permetezőfejes locsolóval, kézi spriccelővel, vagy tiszta mosogatószivacsból csepegtetett vízzel, hogy az erős vízsugár ne mossa ki a magokat a földből és ne is fektesse el őket, amikor már nagyobbak.
Amennyiben 3 éves, vagy annál régebbi magokkal próbálkozunk, a csírázás így a palántázás esélye is csökken, ezért bátran, bőven szórjunk a magokból. Ha sikerrel járunk és minden palánta kikel, akkor később ráérünk őket még külön kicserepezni. Elrontani ebben a folyamatban semmit nem lehet, viszont annál több örömet okoz, amikor látjuk a saját kis növényeinket kibújni.
Nem mond túl sok újdonságot ez a poszt,mert te már tapasztalt kertész vagy?
Nevezz a kerteddel a fotóversenyünkre, amit a Zöld Forrás 2022-es pályázaton nyertes ÖKOKERT KINT ÉS BENT projekt keretén belül hirdetünk.
A versenyt az Energiaügyi Minisztérium és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. támogatja.
Please, donate to help save biodiversity!
When you support CEEweb, you are helping us ensure the conservation of biodiversity in Central and Eastern Europe. Would you like to do something for the environment but you do not have the capacity for it? Then please donate us and support CEEweb’s work to protect our natural heritage!
