Mire érdemes odafigyelni a szabadföldi veteményezésnél?

Míg a paradicsom, paprika, padlizsán és káposztafélék melegszerető, de hosszú tenyészidejű növények, ezeknek a palántázása erősen javasolt. Vannak azonban olyan zöldségfélék amik simán bírják a nappali-esti hőmérsékletingadozást, viszont nem szeretik az átütetést, így őket érdemes egyből szabadföldbe vetnünk. Ilyenek a gyökérzöldségeket (pl. sárgarépa, petrezselyem, célka) és föld alatt termő zöldségek (pl. burgonya, hagyma).

Na de mi a helyzet a tök- és babfélékkel, a kukoricával és a napraforgóval?

A bolti zacskók ugyan szabadföldi vetést javasolnak, de tapasztalataink szerint ezek a növények is simán palántázhatók. És hogy miért érdemes őket palántázni? Egészen prózai oka van, mégpedig az, hogy a mára már inváziós fajként tucatjával megjelenő spanyol meztelencsiga kedvenc eledele a frissen kibúj tök, bab, és napraforgó sziklevele. Éppen ezért, növényeink védelme érdekében és jövőbeli termés reményében érdemes ezeket a növényeket is palántázni. Esetükben nem szükséges beltéren tartani a palántákat, tökéletesen megfelel, ha egy nagyobb konténerbe vetjük a magokat, amiket felteszünk egy olyan magasabb pontra (padra, asztalra), ahol a csigák nem érik el. Amikor a növénynek már van legalább 4 levele, bátran kiültethetjük őket szabadföldbe, hiszen így már nagyobb a túlélési esélyük, mint szikleveles korukban.

Amennyiben szabadföldi vetéssel (vagy kiültetéssel) próbálkozunk, néhány dolgot érdemes megfontolni a kertészkedés megkezdése előtt:

1. Nézzük át, milyen igényei vannak az adott növénynek, amit vetni szeretnénk.

• Szárazságtűrő vagy éppen vízigényes a növény? Szárazságtűrő növényeket inkább magaságyásba vagy magaslati pontra ültessünk, mert onnan gyorsan távozik, elszivárog a csapadék. Vízigényes növényeket a kert mélyebb pontjaira vessünk, ahova akár kis árokrendszer segítségével oda is vezethetjük a csapadékot. Vízigényes növények tövét nagy szárazság esetén érdemes szalma-, széna-, vagy gyapjú mulccsal takarni, hogy megvédjük őket a kiszáradástól. 

• Árnyékkedvelő vagy szüksége van sok-sok napsütésre? Amennyiben van a kertünkben fa vagy valami árnyékot adó bokor/építmény, érdemes az árnyékkedvelő növényeket a köré ültetni. És bár vannak fényigényes zöldségek, fontos megjegyezni, hogy ők is csak limitáltan bírják a napot. A klímaváltozás egyik kedvezőtlen hozadéka az évről évre egyre erősebb nyári nap- és UV sugárzás. Ez a napsütés már nemhogy nem kellemes, hanem kifejezetten káros hatással is lehet a zöldségeinkre, kiégetheti azokat. Érdemes hosszútávon fásítással természetes árnyékot biztosítani a kertnek, de átmenetileg alkalmazhatunk más árnyékoló módszereket, például raschel hálót is. Amennyiben úgy döntünk, hogy nem szeretnénk műanyagot a kertünkben, a raschel háló kiváltására megpróbálhatunk régi csipkefüggönyöket is kifeszíteni a kert fölé, egyúttal új értelmet adni régi textil anyagainknak. Az árnyékolás lényege, hogy a növényeket ne érje a közvetlen erős napsugárzás, ugyanakkor a friss levegő és az eső eljusson hoztájuk, nem beszélve a beporzókról. Hiszen tudjuk jól, ha nincs beporzó, nincs termés se a kertünkben!

• Milyen talajt szeret a növény? Tápanyag-igényes növények (például tökfélék) esetén érdemes a talajt ültetés előtt betrágyázni állati vagy növényi eredetű komposszttal. Időnként a szezon folyamán pótolhatjuk ezeket a tápanyagokat csalánoldattal, komposztkivonattal vagy komposztlével is. Láthatóan növekedésnek indulnak tőle a növényeink, ráadásul nagyon jól immunizál.

• Végül érdemes megnéznünk, mekkorára nő majd az adott helyre tervezett növény? Vannak futós és determinált növekedésű zöldségek (pl. babok, paradicsomok), amik esetében számolnunk kell azzal, mekkora helyet foglal el és mekkora árnyékot vet majd a kertre az adott növény. A determinált növekedésű növények (pl. bizonyos paradicsomfajták, bokorbab, zöldborsó) esetén maximum egy karóval kell megtámogatnunk majd a növényt, de a futós zöldségek (pl bizonyos paradicsom és babfajták, illetve az uborka) esetén érdemes előre felkészülnünk komolyabb támrendszerrel. Ez lehet magas karókból összekötött hálós rendszer, vagy használaton kívüli fóliasátor-állvány, esetleg (ha újrahasznosítanánk) lehetnek sátorcövekek, sátor váza, kiszuperált napernyő váza is.

2. Fontos tudunk, ezen kívül, hogy milyen növény melyik növénnyel van jó szomszédi viszonyban, vagy éppen mi az, ami kerülendő.

Ebben nagy segítségünkre lehetnek a növénytársítási kisokosok, amiből számtalant találunk az interneten, de egy példát csatolva is megtalálsz a cikkünk végén. Mindenképpen olvassuk át/jegyzeteljük ki ezeket, mielőtt belefogunk a vetésbe!

3. Végezetül ne felejtsük el megnézni akár szakkönyvekben, akár a magok csomagolásán, hogy mikor és milyen sor- és tőtávolsággal érdemes az adott növényt vetni.

Ha felkészültünk és mindennek a helyét megterveztük, belevághatunk a szabadföldi vetésbe!