Hogyan fogjunk hozzá a palánták tűzdeléséhez és kiszoktatásához?
Ha minden a terveink szerint alakul, a palántáink meghálálták a gondoskodást és szépen növögetnek. Egy idő után azt vesszük majd észre, hogy kinőtték a helyüket, bokrosodnak és egyre szűkebb nekik az ültetőedény. Ilyenkor jön el a szétültetés, tűzdelés avagy pikírozás ideje
A kis palántákat nagyon óvatosan kiemeljük a földből és küldön ültetőedényekbe tesszük őket, hogy legyen helyük tovább fejlődni. A kiemeléskor figyeljünk arra, hogy ne a növény száránál fogva húzzuk ki a földből, mert olyankor leszakadhatnak a gyökerei, inkább nyúljunk alá jó mélyen, és egyben, földdel együtt emeljük ki őket.
Ha kiemeltük, óvatosan a földre fektetve szétválasztjuk őket egyesével, ügyelve arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek. Inkább hagyjuk rajta a földlabdát és úgy ültessük át, ha lehetőségünk van rá. A palántákat a jól ismert módon, laza talajba tesszük, a paradicsomokat akár elfektetve, úgy, hogy a leveleik kilátszódjanak a földből. Ha ezzel megvagyunk, ne felejtsük el őket naponta figyelni és locsolni, majd szép napos, meleg tavaszi időben elkezdhetjük a palántáinkat kiszoktatni a szabadtérbe.
A kiszoktatás során ügyeljünk arra, hogy ne tűző napra és szeles helyre tegyük ki a palántákat, inkább félárnyékba. Akkor tegyük ki őket, amikor meleg már a kinti hőmérséklet és gondoskodjunk arról, hogy estére visszakerüljenek a házba.Így szép lassan megszokják a kinti időjárást is és majd nem sokkolja őket, mikor a szabad földbe kerülnek.
Ha van üvegházunk vagy fóliasátrunk, pár nap kiszoktatás után már oda is áttelepíthetjük a palántákat május közepéig. Figyeljünk arra, hogy az üvegház avagy a fóliasátor hamar átmelegszik, így nem csak folyadék-utánpótlásról, hanem szellőzésről is gondoskodnunk kell. A nappali meleg időben nyissuk ki az üvegház/fóliasátor ajtaját, így biztosítva megfelelő levegő-áramlást, illetve a beporzók és egyéb hasznos élőlények bejutását a palántáinkhoz. A szabadföldbe való kiültetést viszont ne siessük el, mert egy késői fagy miatt odaveszhet az összes növényünk.
A kiültetés időpontját régebben a fagyos-szentekhez kötötték. Ez a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., május 13., május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) idejére esik. Biztonság kedvéért várjunk a kiültetéssel május végéig, addigra már reményeink szerint elmúlnak a tavaszi éjszakai hidegek. Ha valamiért nem tudunk a szabadföldi kiültetéssel várni május végéig, ajánlott az időjárás-jelentés sűrű ellenőrizgetése, illetve egy ideiglenes mini fóliasátor felállítása éjszakára a palántáink fölé. Hogyan tudunk ilyen fóliasátrat rögtönözni?
Nem kell nagyon bonyolult dologra gondolni! Elég néhány mogyoróvessző vagy hajlékony bambuszszál hozzá, és egy darab átlátszó fólia. A vesszőket a palánták fölött ívesen átvezetjük, a túloldalt leszúrjuk, így készítjük el a sátor vázát. Ráterítjük a fóliát úgy, hogy minden oldalán lelógjon és lesúlyozzuk kővel vagy téglával, hogy ne vigye el a szél. Nappalra takarjuk ki a palántákat, hadd sütkérezzenek, szellőzzenek, porzódjanak, éjszakára viszont fedjük le, amíg a májusi fagyos-szentek el nem múlnak.
Ha rendszeresen tervezünk palántázni, készíthetünk tetőlécek és fólia segítségével tartósabb mini sátrat is a palántáknak, amit minden évben újra felhasználhatunk, vagy bontott ablakokból mini üvegsátrat vagy ágyást is. A klímaváltozás hatására sajnos a hazai nyarak is egyre inkább szárazabbak, így a kiültetett palántákat tartósan száraz időszakban érdemes napi egyszer vagy kétszer meglocsolni. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy lehetőleg a növény tövéhez öntsük a vizet és mindenképpen kerüljük a tűző napon való locsolást, mivel a vízcseppek a nap hatására kiégethetik a növények leveleit. Öntözéshez válasszuk inkább a kora reggeli és esti órákat és lehetőség szerint esővízzel locsoljuk a növényeket.
Érdemes utánajárni, melyik kultúrnövény milyen vízigénnyel rendelkezik, de általánosságban elmondható, hogy míg a paprika, a leveles zöldségek, káposztafélék és tökfélék (beleérte az uborkát is) nagyon szeretik a vizet, addig a paradicsom, padlizsán és krumpli sokkal jobban tűri a szárazságot, a hagymafélék pedig kifejezetten nem igényelnek locsolást.
Reméljük, hogy ezekkel az írásokkal sikerült meghoznunk a kedvet a kertészkedés iránt. Ha szívesen olvasnáltok még hasonló posztokat vagy cikkeket, írjátok meg nekünk kommentben, milyen további vegyszermentes kiskerti praktikákra vagytok kíváncsiak, és mi örömmel megírjuk a tapasztalatainkat!
Sikerélményekben gazdag kerti szezont kívánunk!
Image gallery
