Mit, mikor vetünk szabadföldbe és hogyan?
A szabadföldbe vetés esetén a növényeinknek már a kezdetektől kezdve olyan közeget kell kialakítanunk, amiben majd felnőve és termést hozva is optimálisan érzik magukat

A gondos tervezés tehát az elsőszámú feladat, ahogyan a talaj előkészítése és a magok beszerzése is.
A szabad földbe gyakorlatilag bármikor vethetünk, egészen februáról novemberig. Ezek nem feltétlenül ehető növények, de sokszor a talaj regenerálódásában fontos szerepet játszó takarónövények is lehetnek.
Szabadföldi vetésnél, a vetésmélység a mag méretnének háromszorosa. A vetés történhet felásóvillázott, gereblyézett kapált talajba, sorokba rendezve vagy (haladóknak, akik már meg tudják különböztetni, melyik a gyom és melyik a kultúrnövény) csakúgy elszórva.
Érdemes kezdetben jól megjelölni azt a területet, ahova vetettünk (főleg ha aztán mulccsal takarjuk), hogy véletlenül se vessünk még egyszer ugyanoda, illetve hogy meg tudjuk állapítani, hogy elkezdtek-e kinőni a növényeink.
Megosztanénk néhány hasznos tapasztalatot, amiket az egyes növényeknél megfigyeltünk:
- Zöldborsót márciusban vethetünk szabadföldbe. Érdemes a vetés után galyakat tűzdelnünk a növények közé és köré sűrűn, nem csupán azért, hogy a borsó (ami egyébként nem nő nagyon magasra) felkapaszkodhasson rá és ne feküdjön el a sárban, hanem azért is, hogy megvédjük az elvetett magokat a madaraktól, akik szeretik azokat kicsipegetni a földből.
- A burgonyát szintén március végén/április elején vetjük. Ne aggódjunk, ha nem találunk kifejezett vetőburgonyát, a télre eltett, de kicsírázott burgonya nagyobb darabokra vágva szintén alkalmas a vetésre. A burgonyát bakhátakba tesszük, és mivel a föld alatt növeszti gumóit, a bakhátakat időnként feltöltjük földdel a több termés reményében.
- A vörös-, lila- és fokhagyma nagyon sokáig a talajban marad, egészen addig, amíg a zöldje el nem kezd száradni, majd eldől (valamikor augusztus tájékán).Csak ekkor lehetünk biztosak abban, hogy a hagyma belseje nem fog elrohadni, ha kiszedjük és eltesszük tálire.
- A sárgarépa kétnyári növény, ezért csak akkor tudunk belőle magot fogni, ha az első évben a földben hagyjuk (télen letakarjuk szalmával), majd a második évben hagyjuk virágba menni. Általánosságban elmondható, hogy ha magot szeretnénk fogni, azt mindig a legszebb, legnagyobb és legérettebb zöldségekből fogjuk, így azokat addig hagyjuk a földben,amíg virágba nem mennek.
- Ha éppen nem tudunk egy területre mit vetni vagy ültetni, gondoljunk a beporzókra és ültessünk virágos, méhlegelő növényeket, facéliát, mustárt. Ezek nem csupán üde színfoltjai, díszei lesznek majd a kertnek, hanem odavonzzák majd a beporzó rovarokat is.
- Ha nem szeretnénk nagy költségekbe verni magunkat, mindig azt használjuk a kertben, ami a háztartásunkban már rendelkezésre áll, vagy éppen felesleges. Így például futónövények kötözéséhez használhatunk csíkokra vágott vagy tépett textildarabokat, pólókat, fonalakat is, amik szép színesek és a földbe kerülve lebomlanak (nem úgy mint műanyag társaik).
- Ha szeretnénk a kártevőket biztos távolságban tudni a veteményesünktől, alakítsunk ki számukra egy sokkal vonzóbb élőhelyet valahol messzebb a kertünktől, így bízhatunk benne, hogy inkább ott garázdálkodnak majd a mi zöldséges ágyásaink helyett.
Végezetül: bátran kísérletezzünk újabb és újabb növényekkel, hiszen a megváltozott klimatikus viszonyok között már egészen újszerű növények is jólérzik magukat a klímánkon. Ne csüggedjünk, ha valami nem úgy sikerül, ahogy terveztük, mert minden év egy újabb lehetőség tanulni a kertről és a kertészkedésről.


Image gallery

